A márciusi testületi ülés legfontosabb napirendi pontja egyértelműen a szakrendelő önkormányzati fenntartásban maradása melletti közös kiállás volt. A napirend tárgyalása során a képviselők teljes egyetértésben fogadták el a polgármester előterjesztését, miszerint a jelenleg is jól működő szakrendelő maradjon az önkormányzat fenntartásában.
A települések tulajdonában álló egészségügyi intézmények államosításának terve nemrég merült fel, a testület állásfoglalása válasz az országos kórház-főigazgató helyzetfelmérő levelére. A testület az elfogadott határozatban jelzi, az államosítás több szempontból elfogadhatatlan: 500 millió forint önkormányzati támogatást vonna ki a helyi egészségügyi rendszerből, veszélyeztetve a kertvárosiak ellátását és a kerületi lakók egészségügyi ellátásának fejlesztése érdekében eddig megtett erőfeszítéseket.
A szakrendelő kapcsán – párhuzamként –, ellenzéki képviselői felvetés nyomán szóba került az iskolák államosítása, amely ellen a polgármester a Fidesz szokásos tusnádfürdői rendezvényén tiltakozott. Kovács Péter ennek kapcsán ma már úgy látja, ez inkább előnyére vált a kerületnek, amelyért Szatmáry Kristófnak és a tankerületi vezetőnek mondott köszönetet.
Csizmazia Ferenc (MSZP) ismertette a kerület országgyűlési képviselője, Vajda Zoltán levélben tett kezdeményezését. Vajda indítványozta, a testület hozzon létre munkacsoportot a polgármester vezetésével a Szakrendelő önkormányzati tulajdonban tartása érdekében kifejtendő lépések összehangolására. Tagnak az egyéni, valamint a listás országgyűlési képviselőt, az egészségügyért felelős alpolgármestert és az Egészségügyi bizottság egy ellenzéki tagját, Csizmaziát javasolta. A munkacsoport felállítását a többség nem szavazta meg.
Újra elővették az SZMSZ-t
Ismét napirendre került a szervezeti és működési szabályzat módosítása – a téma megosztotta a testületet. Néhányan furcsállották, hogy az eddig tervezett tíz kötelező, rendes testületi ülés helyett az új szabályozás évente csak hat kötelezővel számol, amely a hatályos törvényben meghatározott minimum. Hollai Gábor (Momentum) azt tudakolta, mi indokolja a változtatást és miért pont most látja azt szükségesnek a kerület vezetője. Felszólalásában kitért arra is, hogy az eddigi éves ülések száma is alig volt elegendő a rengeteg napirendi pont tárgyalására. Kovács Péter polgármester válaszul elmondta, bár vannak más települések is, ahol szintén csak az előírt minimumot rögzíti a szabályzat, azonban szinte kivétel nélkül mindenhol ennél több testületi ülést tartanak. A polgármester szavát adta arra, hogy dacára az SZMSZ-módosításnak, a jövőben semmi nem változik. Mizsei László (LMP) értetlenségének adott hangot, amiért az SZMSZ megint terítékre került. Szerinte a folytonos módosítgatások mindig egy kicsit rontják a végeredményt.
Több ellenzéki képviselő felvetette, nehezíti a képviselői munka ütemezését az is, hogy bár a szerdai ülésnapok maradtak, a kezdés időpontját nem határozza meg a szabályzat. Szerintük további kérdéseket vet fel az is, hogy mivel most már csak hat rendes ülésre fogad el munkatervet a testület, mi lesz a polgármesteri ígérettel, mi lesz a „plusz” ülésekkel. Úgy látják, az új szabályozás bizonytalanságot visz a rendszerbe: a képviselők a testületi ülés végén a polgármester bejelentéséből tudhatják meg, mikor lesz a következő ülés. Összességében tehát, bár fontos változásokról döntött a többség, ezek rontanak a tervezhetőségen. Az ellenzéki képviselők egyöntetű vélekedése szerint, mivel 2024-ben várhatóan májusban lesz az önkormányzati választás, így addig öt rendes ülést tarthat a testület, egyet pedig a választást követően, ez azt jelenti, hogy a polgármester jövő júniustól kezdve a következő testület felállásáig azt csinálhat amit akar.
Szigorodó szabályok, sashalmi centenárium
Érdekesség, hogy szigorodott az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételének rendjéről szóló önkormányzati rendelet: mostantól pénzbírsággal sújtható az, aki engedély nélkül épít közútcsatlakozást, de a továbbiakban akkor is fizetnie kell százezer forintot az önkormányzat felé, ha kap fennmaradási engedélyt.
Ugyancsak egyhangúlag fogadták el a képviselők a Sashalom 100 emlékévre tervezett programokat. A településrész létrejöttének centenáriumán számos program várja majd a kerület lakóit és az idelátogatókat.
Áprilisban: iskolavezetők „választása”, gyümölcsfa-ültetési program
Az áprilisi ülésen a képviselők öt iskola intézményvezetői kinevezését is véleményezték. A belügyminiszter által kiírt pályázat kapcsán megfogalmazott testületi véleményt az Észak-Pesti tankerület juttatja el Pintér Sándornak, amellyel kapcsolatban többen problémának látták, hogy a belügyminiszter akár a testület véleményével ellentétesen is dönthet, így a helyi beleszólás inkább színjáték, mint érdemi állásfoglalás.
Ugyancsak az áprilisi ülésen született döntés a kertvárosi gyümölcsfa-ültetési program indításáról. A program keretében a Kertvárosban lakók térítésmentesen igényelhetnek a telkenként, telekrészenként maximum két gyümölcsfát június 30-ig.
