Halk szavú ember, aki jobban szereti az előzékenységet, a nagyvonalúságot. Inkább elenged egy sietős autóst, mintsem ledudálja. Fordított esetben azzal nyugtázza a helyzetet, hogy az illetőnek rossz napja van. Végzettsége szerint középiskolai olasz nyelv és irodalom szakos tanár, a kerületi Környezet- és klímavédelmi bizottság külsős tagja. Hírfüggő. Sokan az általa moderált 16. kerületi közéleti fórum és politikai aréna nevű facebook oldalról ismerik. Molnár Nóra azonban ennél sokkal több.
A kerületben született, Rákosszentmihályon és Mátyásföldön tanult, majd itt is dolgozott. A húszas éveiben a pesti bulinegyedben, a Király utcában élt négy évig, megtapasztalva a belvárosi és a kertvárosi lét közötti különbséget. A belvárosi lét azzal szembesítette, ott nem tud családot alapítani, ezért visszaköltöztek a 16. kerületbe, ahol Árpádföldön találták meg azt a helyet és házat, ahol immár tizennégy éve élnek.
Bár középiskolás korában még nem volt egyértelmű, merre visz az útja, a zsebpénzszerzés érdekében vállalt munkái között, immár egyetemistaként egy igazi komoly lehetőséghez jutott – részt vett a népszámlálásban. Ez a munka nemcsak a pénzkereset miatt dobta fel, hanem azért is, mert alkalma nyílt mindenféle embert megismerni. A papíralapú adatgyűjtés személyessé tette a feladatot: a hivatalos kérdésektől távol eső beszélgetések megérintették. A megismert élettörténetek, a válaszadók bánata, öröme, problémája volt az első impulzus, amely nagyon közel hozta a helyi ügyekhez.
A nyelvtanárságot nem művelte a közoktatásban. Magántanítványokat vitt, nyelviskolában tanított. Belevágott egy humánmenedzsment tanácsadói mesterképzésbe, amit aztán a klasszikus női sors mintájára félbehagyott, bár nem adta fel. Fogadkozik, hogy ha lesz ideje, befejezi. A diploma után egyből beszippantotta a multik világa: nem csak a nyelvtudását használta ki. Kamatoztatta jó kapcsolatteremtő képességét és azt is, hogy képes rövid idő alatt sok mindent megtanulni. Bár fájt elhagynia a tanári pályát, de a fizetések összehasonlítása, fiatalon, nem hagyott más kiutat.
Olasz- és angoltudásával, ügyfélszolgálatosként, majd HR munkatársként olasz munkaügyi kérdésekben segítette a dolgozókat. Ehhez meg kellett tanulnia az ottani szakszervezeti jogokat, a helyi társadalombiztosítási szabályokat is. Mivel a multinacionális cégek akkor még nem voltak kifejezetten családbarát munkahelyek, egy ponton úgy döntött, inkább a családjának él: olyan munkát keresett, ahol egyensúlyba kerülhetett a családi élet, a lelki, testi egészsége. A megoldás a 16. kerületi zeneiskola lett, ahol iskolatitkárként négy évig dolgozott. Szinte hazament, ahogy fogalmaz, hiszen hosszú évekig ott tanult hangszeres zenét, nem is beszélve a kilenc évnyi magán éneklésről.
Abban hiszek, hogy az apró lépések egy nagy közös, jó eredménnyé alakulnak majd, és ez hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a környezeti terhelésünk, hogy összességében nyugodtabbak legyünk. Ezek elengedhetetlen és megfizethetetlen dolgok. Ezt nem lehet mérni.
A zeneiskola után jött az álommunka. Mindig is célja volt, hogy egy kis, magyar cégnél dolgozzon, ezért mondott igent egy ajánlatra. És hogy miért lelkesítette a váltás? Elmondása szerint hisz az élethosszig tartó tanulásban, a kíváncsiság motiválja – nemcsak szakembereket toboroz gyógyszercégekhez, a tudásra is hajt. Ha olvas egy gyógymódról, vagy akár egy betegségről, amiről nem tudja, mi fán terem, akkor utánanéz.
Viszonylag hamar kezdte az újságolvasást. Olyan családból jön, ahol aktívan beszélgettek hétköznapi, közéleti dolgokról, napilapot járattak. Lelkesen követte a reggeli hír- és beszélgetőműsorokat, falta az információt. Azt kevesen tudják róla, hogy valamikor a 90-es évek legvégén elindult az ATV riporter kerestetik műsorában. Bár nem jutott tovább az első tévés adáson, máig jó érzéssel gondol vissza rá.
A békés egyet nem értés a cél
A közélet iránti érdeklődése nem csökkent. Szerinte minden politika, ha a szó ókori, klasszikus értelmében tesszük. Követi a pártpolitikát is, megvannak a saját preferenciái, de arra sem mondja azt, hogy csak ez és semmi más. Járt tüntetésekre, felvonulásokra, ahol kibújt belőle a „megfigyelő”: kíváncsi volt, ki, hogyan reagál, milyen egy tömegmozdulás. Tapasztalatnak jó volt, rájött, miben nem szeretne részt venni, mi az, ami taszítja. Az így szerzett ismeretek hasznosulnak a pénzkeresésen túli időben vitt fórum-moderátori szerepében is. A 16. kerületi közéleti fórum és politikai aréna nevű facebook oldal az eltérő vélemények ütköztetésének igényéből és a megoldások megtalálása céljából jött létre. Az élet úgy hozta, később fő adminisztrátora lett az oldalnak. A cél a békés egyet nem értés fenntartása – az alapszabály szerint az őszinte beszéd rendben van, de fontos, hogy a hozzászólók ne bántsák egymást.
Arra a kérdésre, hogy egy virtuális felület nem pótcselekvés-e, nem hat-e a helyi, személyes kapcsolatok ellen, elismeri, hogy lehet ilyen veszélye. De örök optimistaként úgy látja, vannak biztató jelek: az oldal nem alakult pártfórummá, nem irányított, hanem továbbra is megmaradt civil felületnek, ahol a helyi politikusok is csak ugyanolyan hozzászólók, mint bárki más. Kialakult a törzstagság, akik már nem a sárdobálással töltik az oldalon az időt. Őket olyanoknak látja, akikkel le lehet ülni majd egy asztalhoz sörözni. Sőt, van olyan tag, aki azzal kereste meg, szívesen rendezne találkozót a saját kertjében, amelyre akár helyi politikusokat is meghívna.
Amikor a negatívumokról kérdezem, mosolyogva csak a rengeteg, a fórum fenntartására fordított időt hozza fel. Ahogy mondja, mivel hírfüggő, ha nem a facebook-oldal történéseit követné, akkor a napi híreket szemlézné. Annyi engedményt azért tett magának, hogy kikapcsolta telefonján az automatikus értesítéseket.
A fenntarthatóság a szívügye
A munkája és a facebook-fórum moderálása mellett az önkormányzat Környezetvédelmi bizottságának külsős tagjaként próbál tenni az ökológiai válság hatásai ellen. Mizsei László lmp-s képviselő munkáját segíti, rajta keresztül tesz javaslatokat olyan lépésekre, amelyekről azt gondolja, érdemes kerületi szinten, vagy a testület elé vinni, hogy megbeszéljék, megvitassák. Az, hogy fontos számára a létfeltételeinket biztosító természet megőrzése, nem kétséges a beszélgetésünk alapján: a nehézségek nem tántorítják el a céltól, az utódaink, élőlénytársaink számára a Föld, a környezetünk, az életünk a jó állapotának megőrzésétől.
Ezirányú elkötelezettsége sodorta a Franciaországból indult nemnövekedés mozgalom 16. kerületi csoportjába, 2020-ban. Azt mondja, a hangsúlyt a klasszikus anyagi jólét helyett az emberi jóllétre kellene helyezni. A fogyasztás csökkentését nem gondolja lemondásnak, sokkal inkább egy gondolkodási folyamatnak arról, hogy mire van szükségünk, mi az, ami pótolható, mi az, ami javítható, mi az, ami csak pótlék.
Az önkormányzat által nemrég elfogadott karbonlábnyom-csökkentési előirányzatot sikernek tartja, még akkor is, ha az egyelőre csak vízió, amelyhez nincsen még cselekvési terv. Az, hogy ezt hogyan kellene elérni még nem tisztázott, ahogy az ellenőrzés sem – ebben számos olyan, szerintük működőképes gondolata van a Nemnövekedés civil csoportjának, amelyek igazából nem kerülnének sokba.
