Tavaly szeptember elején jelentette be Gulyás Gergely, kormányszóvivő, hogy a gázfelhasználás jelentős, 25 százalékos csökkentése érdekében a kormány kötelezné a közintézményeket 18 fokos fűtési maximumra. Kivételt csak a kórházak és szociális intézmények kaphatnak. A hatályos rendeletek alapján azonban 20-22 fokot kell biztosítani ülőmunka esetén.
Az energiaárak robbanásszerű növekedésével az Európai Unióban szinte minden tagországban takarékossági intézkedéseket vezetnek a kormányok. Magyarországon sincs ez másképp, annak ellenére, hogy a kormányközeli sajtó nemrég még ezen gúnyolódott.
A magyar jogszabályok figyelembe veszik a munkavégzési formákat, ezért más és más hőmérsékleti elvárásokat írnak elő attól függően, hogy irodai, ülőmunkáról vagy fizikai munkáról van-e szó. Az irodákban a 20-22 fok, a könnyű fizikai munkát végzők munkahelyén a 18-22 fok, a közepesen nehéz fizikai munkakörökben 14-18 fok a kötelező minimum. De például a nehéz fizikai munkát végzőknél elegendő a 12-14 fok is, mert a fizikai munka hatására szervezetünkben termelődő hő biztosítja a megfelelő közérzetet.
Az, hogy valójában mi a jó hőmérséklet, nehéz válaszolni. Sokféle szemponttól függ, ki, miben érzi jól magát: nemcsak hogy egyénenként változó, de nemenként is van különbség, más a nők és más a férfiak hőérzékelése. Mindezeken túl az aktuális egészségi állapotunk is befolyásolja, milyen melegben vagy hidegben érezzük jól magunkat. Kísérletek azt mutatták, hogy például a törvényben az irodai munkavégzéshez előírt 20-22 foktól való kisebb eltérés akár a magasabb, akár az alacsonyabb irányba, nem vált ki számottevő reakciót a szervezetünkből. Az más kérdés, hogy a hőmérsékletváltozás hogyan befolyásolja a komfortérzetünket és ezzel együtt a munkahelyi teljesítményt.
Tény, hogy a szokásosnál hidegebb környezet hozzájárul az éberség fenntartásához, de ettől még az ülőmunkát végzőknél, vagy például az egyetemeken előadásokat hallgatva hosszabb távon kockázatos lehet, ha órákon át 18 fokban kellene ülni. Az alacsonyabb hőmérséklet zárt térben könnyen terjedővé teszi a különböző légúti megbetegedéseket, amelyekre a koronavírus még teljesen le nem futott járványa és a közelgő, a korábbinál erősebbre várt influenza-szezon előtt fel kell készülni.
